Viszonylag sok negatív kritika és vélemény érte Emma Watsont, aki egyesek szerint csak egy tehetségtelen valaki, aki próbálta jól eljátszani Bellet. Velük abszolút nem értek egyet. Tény, hogy vannak nála jobbak, viszont erre az alakítására egy rossz szót nem mondhatunk.
A szereplők között ott van továbbá Dan Stevens (Szörny), Josh Gad (Lefou), Emma Thompson (Mrs. Potts) és még sorolhatnánk.

Az 1991-es változat nagy részét meghagyták, de vettek el belőle régi és kerültek bele új jelenetek - és új dalok. Ezek egytől-egyig gyönyörűek, Alan Menken kitett magáért, és a magyar szöveg is passzol. Egyetlen szívfájdalmam, hogy a 91-es mese magyar dalszövegeit a legtöbb dalban itt-ott átírták, de ezek az újak sem rosszak. Ha már itt tartunk, akkor pár szót ejtenék a magyar szinkronról. A szinkronszínészek tehetségesek voltak, a szöveg itt is illeszkedett, szóval ezzel nem volt gondom.
Külön tetszett, hogy minden egyes szirom lehullásával megrengett a kastély, a benne lévő tárgyak pedig egy pillanatra elromlottak, és vesztettek emberi létükből.
Egy kicsit visszakanyarodva az új részekhez, ezek által megtudhatjuk, mi történt Belle és a herceg édesanyjával és azt is, hogy a szörny miért lett ilyen mogorva és kapzsi.
A filmet néhány poénnal és vicces jelenettel feldobták, de nem volt vele tele, amit nem is bántam, hiszen nem egy vígjátékra ültem be.
Plusz pont, hogy az eredeti történetből is került bele jelenet, mégpedig mikor Belle apja leszakítja a rózsát.

A film látványvilága csodálatos. Amikor először megpillantottam a kastélyt belülről, elállt a lélegzetem - és nem a díszek miatt. Nagy volt, tágas, szinte leírhatatlan az az érzés, ami ott átjárt. A tárgyak "emberísétését" is ügyesen és szépen megoldották.
Sajnos rengetegszer belefutok abba a hibába, hogy 3D-ben nézek meg olyan filmeket, amelyekben ennek semmi funkciója. Na itt nem ez a helyzet. Majdnem minden jelenetben van valami, ami szépen kijön - a kedvencem az volt, amikor egy hógolyó száguldott felénk.

A kritikusok és nézők közül sokan bírálják azt a két másodperces meleg jelenetet, amely a film végén látható. Szerintem ezzel semmi baj nincsen. Az egész film az elfogadásról szól, ez is szintén ezt szimbolizálja. A színes bőrű karakterekről is ugyanez a véleményem.

Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy a mese vagy a film tetszik jobban, akkor nem tudnék dönteni. Mindkettőnek megvan a maga szépsége, mindkettő ugyanolyan jó. A mese kicsivel közelebb áll a szívemhez, hiszen mégiscsak ezen nőttem fel és ez volt életem egyik első Disney meséje (még anno, VHS kazettán néztem).

Ha valaki szereti az eredeti Disney mesét és történetet, akkor bátran ajánlom, hogy nézze meg.

Eszti